Menü

Publikálva jún 8, 2017

Kompetencia

Kompetencia

 

Mi az a kompetenciamérés, és miért fontos?

A kompetencia tesztek, minden esetben összehasonlító tesztek. Két csoportjuk létezik az összehasonlítás alanya szerint. Az egyik esetben “magunknak kell megfelelnünk”, míg a másik esetben másokkal, egy nagyobb mintával hasonlítható össze saját teljesítményünk.

Az úgynevezett ipszatív felmérések során, melyekben a vizsgált személyt önmagához viszonyítják, valamelyest nagyvonalúbb eredmények születhetnek. A felmérés célja ez esetben csak a saját fejlődés, változás kimutatása, így nem alaklmas más személyekkel való összehasonlításra.

 A normatív felmérések során, egy külső viszonyítási pont segítségével végzik a tesztet. Ebben az esetben alaklom nyílik arra, hogy a vizsgált személyeket, csoportokat összehasolnítsák. Így megállapítható, hogy adott pillanatban, hogy állnak egymáshoz viszonyítva.

Amennyiben hosszabb távon végzik az imént leírt felméréseket, akkor kimutathatóvá válik egy tendencia. Így választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy egy adott fejlődési vonal működőképes lehet-e. Továbbá van-e értelme olyan formában a munkánknak, ahogyan végezzük. Megtudhatjuk, hogy több kipróbált módszer közül melyik a célravezető, s melyik az, amellyel nem érdemes a továbbiakban próbálkozni.

A kompetenciamérés egyik legismertebb formája az iskolákban iratott nezetközi méretű teszt. Ennek során, nem csak az egyes országok tanulói, hanem az oktatási rendszerei is megmérettetnek. Lehetőség nyílik arra, hogy széles spektrumon vizsgálva összehasonlítható eredmények szülessenek. A teszt készítői arra törekednek, hogy az objektivitás érdekében minél átfogóbb kérdéseket tegyenek fel, melyek valóban a kompetenciát vizsgálják és nem szúrópróba szerűen kérdezgetnek rá bizonyos területekre, az egész vizsgálata helyett.

 

A 2016-os országos kompetenciamérés, Jókai Mór Általános Iskolára vonatkozó adatai:

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, szövegértés és matematika

Országos kompetenciamérés 6. évfolyam, szövegértés és matematika

 

A 2015-es országos kompetenciamérés, Jókai Mór Általános Iskolára vonatkozó adatai:

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, szövegértés és matematika

Országos kompetenciamérés 6. évfolyam, szövegértés és matematika

 

A 2014-es országos kompetenciamérés, Jókai Mór Általános Iskolára vonatkozó adatai:

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, szövegértés és matematika

Országos kompetenciamérés 6. évfolyam, szövegértés és matematika

 

A 2013-es országos kompetenciamérés, Jókai Mór Általános Iskolára vonatkozó adatai:

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, szövegértés és matematika

Országos kompetenciamérés 6. évfolyam, szövegértés és matematika

 

A 2012-es országos kompetenciamérés, Jókai Mór Általános Iskolára vonatkozó adatai:

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, szövegértés és matematika

Országos kompetenciamérés 6. évfolyam, szövegértés és matematika

 

A 2008-es országos kompetenciamérés, Jókai Mór  Általános Iskolára vonatkozó adatai:

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, szövegértés és matematika

Országos kompetenciamérés 6. évfolyam, szövegértés és matematika

 

 

A 2007-es országos kompetenciamérés, Jókai Mór  Általános Iskolára vonatkozó adatai:

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, szövegértés

Országos kompetenciamérés 8. évfolyam, matematika

 

“Kiváló eredményt értek el a 10 éves magyar diákok a PIRLS nemzetközi szövegértési vizsgálaton, és ezzel az élmezőnyben végeztek – jelentette be tegnap Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Magyarország 2006-ban szignifikánsan jobban teljesített, mint 2001-ben, hazánknál jobb eredményt csak négy ország: Oroszország, Hongkong, Kanada Alberta tartománya és Luxemburg mutatott fel.”

(Népszava Online)

 

“Kiemelkedőek a magyar gyerekek szövegértésben egy nemzetközi felmérés szerint: élmezőnyben, ötödikként végeztek a negyedikes diákok a PIRLS nevű szövegértési vizsgálaton. A nemzetközi PISA-felmérés kiszivárgott eredményei viszont már nem adnak okot az örömre: a 21. helyen állunk, Szlovénia és Észak-Korea is megelőzött minket”

(Blikk)

 

“A 2006-ban, a negyedik osztályos általános iskolás diákok körében elvégzett felmérésben csupán négyen előzték meg Magyarországot. A javulás az előző öt évvel ezelőtti vizsgálathoz képest szignifikáns, Magyarország nyolc ponttal jobb eredményt ért el – hangsúlyozta a miniszter.”

(Oktatási és Kulturális Minisztérium)